2010. augusztus 22., vasárnap

























  •  
     
     
     
    "Ha barátod vagyok - érints meg.
    Semmi sem mutatja jobban szeretetedet,
    mint egy meleg ölelés.
    Mikor szomorú vagyok,
    egy gyógyító érintés mondja el,
    hogy szeretsz.
    Azt mondja el, hogy
    nem vagyok egyedül.
    Lehet, hogy az érintésed minden,
    amit kapok
     
     






     
     
     
    Lajtai Gábor:Fénytölte

    Mikor vad káprázat édes ténnyé olvad
    Mikor felhőmúltad nem fedi a holdat
    Mikor sorsod karma egyenessé forgat
    Akkor kész a lélek, akkor vár a holnap

    Mikor gátak nélkül érzed a világot
    Mikor vágyó léted hitből merít álmot
    Mikor a kereszten saját magad látod
    Akkor kérsz kegyelmet, utad onnan járod

    Mikor szíved fénye szeretetbe réved
    Mikor boldogságod más szívébe kéred
    Mikor minden perced tanítványként éled
    Akkor taníts csupán, akkor szórd a fényed

    Akkor birtokod lesz erény és igazság
    Akkor a kegyelem angyalburka száll rád
    Akkor minden szívvel összefűz a jóság
    Akkor lesz fénytölte, akkor kész a bárkád






    Idő:






     
     
    "A hitet másoktól szereztem mint égig érő ablakot,
    akik látták magukat bennem
    azoknak én csillag vagyok.
    Én viszont nekik köszönhettem
    az egész égboltozatot.,,
    /Gyurkovics Tibor/
     
     


    2010. július 5., hétfő

    Mit tegyek


    Mint a hajnal elmúlt minden,
    mert odvas fakereszt lettem.
    Kiszáradt szürke sivatag.
    Befed a magány!-Zuhatag
    ömlik, majd elnémul szívem.
    Bezárul, e romlott világ.
    Szerelem halvány szikrája,
    tűzként éget, s biz bánja,
    eszi a sivatag ránca.
    Szél fúj, s por hull szemembe.
    Mit tegyek?-halkan kérdezem.
    Újból szeressek?-tűz égjen,
    s a láng csapjon le mélyre!
    Kell neked?-súgja a szellő.
    Én baktatok, vár zöld mező,
    hol virágok újra nyílnak.
    Szerelem szabadon fakad.
    Nincs gátja, kora a szépnek,
    e földön álomban élek.
    Álom, mely zúgó förgeteg,
    éj-nap, mind neki tetszeleg.
    Szól az, ki gyáva, oly részeg,
    duzzadt ajkán ott a métely!
    Rangot bír, vétlent fenyeget,
    pokol világít felette!
    Szeressek, avagy temessek?
    Kérdések, de nincs felelet!
    Mint a hajnal eltűnt minden,
    mert odvas fakereszt lettem.

    Nagy Erzsébet
    Szarvas
    /lizbet01/

    2010. július 1., csütörtök

    Látom arcod


    Sötét tikkadt csillagtalan nyári éj,
    hol átsuhan forró leheletű szél.
    Ringó faágak csillagot váró ég,
    szürke bárányfelhőket sodor felém.

    Látom arcod, s érzem csókod ízét,
    harang szóla, immár eljött az éjfél.
    S én árván állok sötét út szélén,
    szüntelen kereslek démoni árnyék.

    Ködszerű tested lágyan átölelném,
    ám kitárt karomban csak a semmi ég.
    Szomorú szívem dobbanását hallom,
    itt vagy, levegőben úszik illatod.

    Még egyszer szólj hozzám csendesen, némán,
    bensőmben hallom a hangod, oly tisztán.
    Szerettél akkor is mikor elhagytál,
    s fel a felhők közé vándoroltál.

    Kérlek, szólj hozzám hiába kereslek,
    a temetőkert csendes sürűjében.
    Lelked itt bolyong a kavargó széllel,
    az arcomat befedi leheleted.

    Velem maradtál, s vagy amig élek,
    ködszerű tested boldogan ölelem.
    Csókodat a forró szél hozza felém,
    édes mámor minden perc, ha jő éjfél.

    Lehunyom szemem elhoz a képzelet,
    szavadnak dallama cseng minden éjben.
    Ha a csillagok az égbolton égnek,
    két kezem megérint, s ölel Kedves.

    Ám felébred a zord, s hideg reggel,
    és te eltűnsz a múló sötétséggel.
    Várlak ma is, úgy szeretlek mint régen,
    ha eljő az idő, követlek téged.

    Nagy Erzsébet
    Szarvas
    /lizbet01/

    2010. június 27., vasárnap

    Weöres Sándor: Futózápor

    Csillog a bozót,
    Ága-boga ázik...
    Nem jutok szárazon
    Addig a házig.

    Vízben, sárban
    Cuppogva járok...
    Majd ha bozót leszek,
    Esőt kívánok.

    Ázott ingemet
    Tűz mellé terítik,
    Fázó testemet
    Gyorsan melegítik.

    Majd ha virág leszek,
    Esőre nyílok...
    Ázik a bozót,
    Csillog-villog.

    2010. május 10., hétfő





    A szőke nő megáll egy kirakat előtt, és olvasni kezdi a kifüggesztett
    reklámtáblát:
    "AMIT NEM LÁT A KIRAKATBAN, MEGTALÁLJA A BOLTBAN!"
    Erre bemegy és azt kérdezi:
    - Tessék mondani, itt van az anyukám?
    - Miért lenne itt?
    - Mert a kirakatban nem látom...







    Jack és Iván találkoznak, és arról kezdenek el beszélgetni, hogy melyik
    országban nagyobb a demokrácia:
    - Nálunk olyan nagy a demokrácia, hogy én elmegyek a Fehér Házhoz, és simán
    lepisálom a kerítést, ha akarom. - mondja Jack.
    - Nálunk olyan nagy a demokrácia - kezdi el beszédét Iván - hogy én
    elmegyek a Kremlbe, és a Lenin Mauzóleum tövében szarok egyet, ha akarok.
    Jack már bánja, hogy túl nagyot hazudott, próbál enyhíteni a dolgon:
    - Az igazság az, hogy én azért körülnézek, nem e látja valaki.
    Mire Iván:
    - Hát azért én se tolom le a gatyámat.






    - Képzeld, a feleségem megcsal, és még hazudozik is!
    - Honnan tudod?
    - Ma reggel jött haza, és azt mondta, hogy a nővérénél aludt.
    - És, honnan tudod, hogy hazudik?
    - Onnan, hogy én aludtam a nővérénél.






    Egy nyolcadik osztályos kislány meséli a szüleinek:
    - Ma bejött egy nőgyógyász az iskolába és mindenkit megvizsgált.
    Képzeljétek, csak egyetlen lány szűz még az egész osztályban.
    - Biztos te vagy az aranyom, ugye?
    - Nem... a tanító néni az.



    2010. április 25., vasárnap

    Aranyosi Ervin: Párválasztás




    Láttál gyümölcsöt fenn a fákon?
    Alul éretlen, s elérhető.
    Ahol nap éri, messzi ágon,
    finomabbra és szebbre nő.
    S ha körbenézel lenn a porban,
    néhány ütődött, oly közel.
    Ha ezért nyúlsz és szeded sorban
    velük tán boldogabb leszel?
    Érdemes-e a szépért mászni?
    S elérni inkább a csodát,
    mint földről rosszakat halászni,
    s csalódni sok-sok éven át.
    Megéri-e a fáradtságot,
    hogy megleld a pont neked valót?
    Megtalálni a boldogságot,
    s tudni, hogy nem hiába volt,
    a hit, a küzdelem megérte,
    mert minden vágyad teljesül.
    Érdemes, hidd, felmászni érte.
    A csalódás így, majd elkerül.
    Válaszd te is az “ízesebbet”,
    mely küzdés árán lesz tiéd.
    Az eredmény mindent feledtet,
    s kárpótol végül mindenért…

    2010. április 23., péntek



    Reményik Sándor: Kegyelem

    Először sírsz.
    Azután átkozódsz.
    Aztán imádkozol.
    Aztán megfeszíted
    Körömszakadtig maradék-erőd.
    Akarsz, egetostromló akarattal -
    S a lehetetlenség konok falán
    Zúzod véresre koponyád.
    Azután elalélsz.
    S ha újra eszmélsz, mindent újra kezdesz.
    Utoljára is tompa kábulattal,
    Szótalanul, gondolattalanul
    Mondod magadnak: mindegy, mindhiába:
    A bűn, a betegség, a nyomorúság,
    A mindennapi szörnyű szürkeség
    Tömlöcéből nincsen, nincsen menekvés!
    S akkor - magától - megnyílik az ég,
    Mely nem tárult ki átokra, imára,
    Erő, akarat, kétségbeesés,
    Bűnbánat - hasztalanul ostromolták.
    Akkor megnyílik magától az ég,
    S egy pici csillag sétál szembe véled,
    S olyan közel jön, szépen mosolyogva,
    Hogy azt hiszed: a tenyeredbe hull.
    Akkor - magától - szűnik a vihar,
    Akkor - magától - minden elcsitul,
    Akkor - magától - éled a remény.
    Álomfáidnak minden aranyágán
    Csak úgy magától - friss gyümölcs terem.

    2010. április 22., csütörtök



    • Soha ne légy szomorú, ha a valóság túl rideg,
      s ne keseredj el, ha nem találod helyed.
      A valós élet olyan, mint a csörgedező patak,
      előfordul néha, hogy nehezebben halad.
      Ha nem találod céljaid, ne gyötörd magad,
      idővel majd alakul, mi e percben csak gondolat.
      Kérdezhetnéd, miért élünk, de senki nincs, ki választ ad,
      minden napunk küzdelem, mely mindhalálig megmarad.
      Ha csalódott vagy, s úgy érzed, hogy minden hullám összecsap,
      gondolj bele, mennyi ember vállalná sorsodat.
      Mindig csak a jóra figyelj, s hibáidat elfeledd,
      ha önmagadat elfogadod, könnyebb lesz az életed.
      Ha nem látod a fényt, a Napot, nyisd ki jobban a szemed,
      gondjaid közt tartogat még csodákat az életed.
      Mindig csak a mának élj, s az örök szabályt ne feledd:
      A holnap mindig tiszta, mivel nem szennyezi semmi tett. 

    2010. április 20., kedd



    2010. április 18., vasárnap



    • Szia Ili!
      A kávéd gőzölgő illata ,
      társaságod meghitt hajnala ,
      emlékeimnek a múlt pitvara .
      Ködbe vész az éj, 
      a napsütéssé lesz a tér
       
       





    jó éjt


    Image and video hosting 
by TinyPic



    530.gif

    79.gif



    ImageHutHELLO